Írd meg az életed, írd meg a mai napod! Volt ma szex? Jó volt? Mi volt a jó benne és mi hiányzott? Mi húzott fel a legjobban ma? S minek örültél? Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban? Hát a külvilágban mi történt? Inkább a főnököddel vagy inkább a szomszédoddal feküdnél le? Vagy egyikkel sem? Ha te is szeretnél blogot, örömpolgárnak kell lenned!
Emlékszel még, amikor kicsi gyermekként valami "végre" sikerült, EGYEDÜL? bekötni a cipőd, rajzolni egy tökéletes kört, színezni anélkül, hogy kimennél a vonalból? és szaladtál, mutattad: büszkén, boldogan ragyogva valakinek: anyának, apának, nagyinak.
Ha szeretett Téged, akkor veled örült. Ha jól tudott szeretni, akkor kimutatta az örömét. Talán rá is játszott, hogy Te is még büszkébb lehess. Mondjuk, nagy kerek szemekkel összecsapta a kezét, és hangosan dicsérte a közben kibomló fűzőt, vagy kajla krumplikört:
- Nahát, hogy te milyen ügyes vagy! Igazán! és Te ezt egyedül csináltad? Tényleg? nagyon-nagyon ügyes vagy. Igazán büszke vagyok rád és te is büszke lehetsz magadra.
Emlékszel még arra az eufórikus örömre? ami kitöltötte egész bensődet? és fényesebb lett a szoba, melegebb a levegő, és úgy érezted, nem is a padlón állsz, hanem lebegsz, valahol, valami furcsa, lágy érzelemfelhőben?
Ha megélted ezt, és mindig így élted meg, akkor megtanítottak Téged sok mindenre, ami kincset ér: hogy megtudod csinálni, hogy az együttes öröm megsokszoroz minden jót, és talán megtanított ez Téged arra is, hogy lehet helyesen szeretni, figyelni.
Ha szerettek, ha talán szerettek, ám nem voltak veled a büszke öröm erejében, akkor elvesztettél valamit, amit nagyon-nagyon nehéz vissza, avagy felépíteni. Az önbecsülést, az érzést, ami tisztán fakad benned, mikor valami csodálatosat létrehozol, vagy átélsz. Talán sose leszel képes arra, hogy büszke legyél - magadra. Megingás, kételkedés nélkül. Nem piedesztálra emelve egy kibomló cipőfűzőt, és nem Picassohoz hasonlítani a krumplikört; csupán a sikereidet, az értékeidet, önmagadat saját helyén kezelni.
Szeretném valakinek elmondani, hogy mit értem el. Elmondtam a barátnőmnek. Édes volt, és örült velem. Ahogy mindig: tiszta szívből, se jobban, se kevésbé dicsérve, mint ahogy vártam. Pont úgy, ahogy kellett.
Mégis, itt mozog bennem a "fájdalom", vagy valami ahhoz hasonló bolondos, lemondó keserű érzés, hogy szaladnék és mutatnám... Ahogy gyerekként se volt kinek... most sincs kinek.
Szeretném mutatni, mondani, hogy nézd! sikerült! két év tanulás után! látod? és euro, ami nehéz vizsga, nem akármi, na?
És várnám, hogy összecsapja a kezét, és azt mondja:
- Nahát, milyen ügyes vagy! Igazán büszke vagyok rád. És te is büszke lehetsz magadra.
SZN MF
Az úúúúgy volt, hogy...
Hívtak egy helyre dolgozni. A "lesz"főnök személyisége magával ragadó, így ezért igent mondtam.
A munkát és a bért a pottyantós retyó tartalma jellemzi, különböző folyékonyságban a f..s és a sz..r között.
No, de a lényeg:
Miközben ezerrel évet zártunk, átfordítottunk, harminc év után költözött - is - a cég. Egy másik irodahelyiségbe, ahol 25!!! éve nem csináltak semmi felújítást, azon kívül, hogy beraktak egy faxot, majd egy számítógépet, majd ezekből újabbakat...
(((Ügyvédi iroda... El tudod képzelni, hogy az mennyi cucc? és hogy mennyire nem mindegy, mit hova raksz el/le/fel, akárhova?! peres ügyek, sos dolgok, stb, stb, stb.)))
Miközben terveztem-átrendeztem, és szimultán pakoltam az "új" helyet, találtam egy jópofa IKEÁS fotótartót.
Elkunyiztam, és mivel hat lap van benne, átfordítós, így kitaláltam, hogy alkotok bele naptárt magamnak.
Ez idáig ok.
Mindig kézzel dolgozom.(meg szájjal is :D , de az más téma!)Akkor is kézzel rajzolok, színezek, amikor megvan gépen az összes falnézet és térbeli is.
Most azonban géppel akartam csinálni, photoshoppal, vagy valamivel.
Összeszedtem a fotókat, kerestem a neten hozzáillő háttereket. Ez laza négy órámba került. Majd nekiálltam wordben alkotni. (mert azt még értem, tudoooood? azért, na! :* )
Én hülye megátalkodott barom. Agyatlan, maximalista pi...a. Mert ugye a büdös életben képalkotó programmal még nem dolgoztam. De majd én! majd én!
Vazeeee. Hajnali ötig (este nyolctól) így raktam, meg úgy raktam, meg méreteztem, meg újrakezdtem, meg megint újrakezdtem.
A legenyhébb ez volt: jaj, ne már. Innen eljutottam ide: hogy az a ro.. dt, kibb... tttt, sze... láda, büdös... stb...
A mese vége: több éjjeli tanulgatás után ma kinyomtattam külön a lapokat, képeket, naptárrészt, és majd kivágom és összerakom. KÉZZEL. :P Az érzéki finom ujjacskáimmal. És az érzéki csücsöri szácskámmal dudorászok majd közben.
Ha valaki meg akar tanítani képvarázsolós programra, legyen türelmes, fakír... A tapír? az vagyok én:)
Várom a jelentkezőket :*
P.S: A csengőt, a fűtést, az ablakot meg tudtam szerelni, és a szekrényajtót is ;)
[html][/html]
karácsony... vagy Karácsony ?
Mindenki másképp érzi. Van, akinek kisbetű, van, akinek nagy betű. Valahogy mélyen belül eldől, igaz?
Egy tény: hiteltelen számomra a jókívánság: Boldog Karácsonyt!, ha olyan ember mondja ki, aki egész évben undok, öntelt, arrogáns, gonosz, tisztességtelen, hazug és sorolhatnám...
Amikor ilyen ember mondja nekem, mindig olyan érzésem van, mintha valami rontó átkot szórna rám. Egy darabot a "nem jó" részéből.
Nem hiszek benne, hogy egy egész évben "nem jó" ember Karácsonykor igaz szeretetet tud átadni...
Mindez számomra nem hit kérdése, hanem emberségé, nem 3, hanem 362 napra értve...
A legutáltabb mondataim, amiktől távol tartom magam:
- Ne veszekedjetek, hisz Karácsony van...
- Válassz valami mást, nem lehet csak egy könyvet (stb. valami, ami tízezer forint alatti értéket képez:() venni. Karácsony van.
Nekem az igazi ajándék az idő, amit ilyenkor nyerek. A pillanatok, amiket megélhetek. Az öröm, amit meglátok/meglesek/okozok.
Ezek a dolgok benne vannak a mindennapjaimban is, csak ilyenkor gyertyával világítom meg őket:)
Igen, veszek ajándékot. Igen, van, akitől elfogadok ajándékot.
Mindkettőre az érvényes: személyes. Nekem szól vagy tőlem van. Benne vagyunk. Ettől ajándék. Egyébként csak egy tárgy lenne, egy polcról.
Üdv a bolond világomban:)
" Meg fogtok bukni és megérdemlitek. Megbuktok, mert ostobák vagytok és erőszakosak. Mert primitíven fenn hordjátok az orrotokat, mert semmi nem elég, mert nem ismeritek a mértékletességet. A bukásotok meg ronda lesz. Mert aki olyan magasról zuhan, ahova Ti képzelitek magatokat, az súlyosan roncsolódik, amikor a földre ér. És nem lesz sok megértés, át fognak lépni rajtatok, sokan talán kárörvendve, mások csak figyelemre se méltatva.
Becsuktátok a Klubrádiót. A demokratikus Magyarország egyik utolsó hangját. Mert nem bírjátok a nem általatok ellenőrzött nyilvánosságot. Mert azokat szeretitek, akiket meg lehet venni, akiket meg lehet félemlíteni, meg az önkéntes párthülyéket, a hátsó fertályotokba most bekéretszkedő volt párttitkárokat, munkásőröket.
A tudósítást meghamisító köztévét szeretitek. A valóság kiretusálását. Meg a kereskedelmi tévét, amely véletlenül se beszél, tájékoztat az ország közügyeiről, ezzel szemben imádja az „ellopta, megerőszakolta, megölte” típusú förmedvényeket. Mert amíg ezekről tudósít, addig sem kell elmondania, hogy milyen alávalók vagytok, hogy elbuktok minden általatok kezdett háborút, hogy a fél világ megveti Orbán kormányát, hogy jövőre nagyon sokan éhesek maradnak Magyarországon, miközben milliárdok jutnak Orbán fociakadémiájára.
Mi gondoltok, mi lesz ennek a vége? Az ország népe csendben magára zárja az ajtót és szolgaian behódol nektek? Tévedtek. Mélyen átélt szenvedélyes demokratikus felháborodással el fog zavarni benneteket. És minél tovább húzzátok, annál nagyobb lesz a szenvedély, annál brutálisabb vereségetek. És utólag sokatok meg fogja érteni: kár volt kiszolgálni, építeni az önkényt, kár volt bemocskolódni, kár volt lealacsonyodni, kiiratkozni a jövőből.
És ha nem a Klubrádió hangján lehet mindezt elmondani, akkor elmondjuk máshol. Mert a Rádiót elhallgattathatjátok, de az országot nem. "
Forralt bor és pulyka
Merry Christmas újra
Cracker rollni nyitva
Ave és Maria
Korona a fejemen
Keser íz a nyelvemen
Do not get at me
Csak hagyj elmenni
Amen
XXX
- Átjössz este?
- Nem, ha nem muszáj.
- Miért? Nincs kedved hozzá?
- Átmenni nincs kedvem.
- De miért?
- Mert nem hívsz, hanem elvársz.
XXX
Gyertyaláng: a lélek tánca. A romantika fénye. A karácsony kísértete.
Csók nektek.
Én.
[html][/html]
Just imagine...
Csak képzeld el, hogy újra ötéves gyermek vagy, és alkuszol... Cserélsz egy játékot: kártyát a lapátért, egy kis hintázást egy csoki helyett. Magadban hezitálsz: érzed, mindkettő jó lenne, és végül döntesz. De akárhogy is döntesz, egy pici fájdalom, veszteségérzet benned marad. Talán mégis a másikat kellett volna választani?
És most képzeld el, hogy kisiskolás gyermek vagy, aki rossz jegyet kapott. Az alkut magaddal kötöd: elmondod őszintén, hogy nem tanultál? Vagy sunnyogsz? Vagy nagy hangon előadod, hogy csak egy ötös volt, és mindenki másé is nagyon rossz lett?
Megkötöd az alkut: magaddal. Döntesz, és előadsz. Egy színjátékot adsz elő, ha nem jól döntöttél.
És ha hisznek neked, már elvesztél. Rájössz, hogy képes vagy a magad haszna miatt mást mutatni, mint az igaz lelked első sugallata lett volna.
Most képzeld el, hogy kamasz kölyök vagy, úgy 18 körül. Már nem lázadsz, de még bőven vannak "inkább kamuzni" való dolgaid. Nem, nem bagózol... Nem, nem ittál... Nem, nem ültél be hetediknek a kocsiba...
Már nem is kell igazán magadba mélyedni, mert ezek a kis füllentések könnyen mennek. Nem számítanak. Nem számítanak?
Eljön egy igazi alku megint: döntened kell, hogy valakivel szakítasz-e. A szex, vagy az unalom ellen még maradnál vele, de a szíved-lelked már másfelé vinne. Tisztességes alkut kötsz, vagy színlelni kezdesz, megint? Egy alku ismét, magadért. Vagy a másik ellen?
Az alkuid néha borzalmas eseményeket indítanak el. Így először akaratlanul kezdesz helyesebben dönteni. Tanulsz a hibáidból. Kialakítod a saját emberségi mércédet.
Képzeld el, hogy felnőtt vagy már. Felépítesz egy karriert. Élvezed. Sikeres vagy, jól keresel, elismernek, szeretnek a partnereid és a munkatársaid. Majd feladsz mindent, mert gyereked lesz.
Pár év múlva újrakezded. Más szakma, de belekezdesz. Mire a csúcson vagy, ismét le kell vonulnod a színpadról. Már nem megy olyan könnyen, de alkut kötsz. Valakiért magadat adod.
És aztán megteszed harmadszor is. Ez az alkud már piszkosul megvisel. Olyanról mondasz lesz, ami a lelked lényege: az alkotás. Amikor "élhetsz", mások vágyait váltod valóra. Teremtesz, mersz álmodni, és így másokat elvarázsolsz az ötleteiddel.
Az élet ad egy furcsa pofont: valakit ad neked, de ezt a varázslatot - a teremtés, alkotás szabadságát - elveszi tőled.
Dönthetsz. Olyan iszonyúan fáj belül a lemondás, hogy magad is meglepődsz. Hónapokig kínlódsz, és tipródsz, hogy jól döntöttél-e. Mert felépítettél - tehetséged folytán - valamit két év alatt, ami másoknak évtized alatt sikerül, ha sikerül. Utólag vagy csak büszke.
Az alkuid benned maradnak. Ahogy a lemondásod is. Nem kérdezi a kutya sem, el sem hinnék, nem is értenék, ha magyaráznád, hogy Te így nem "élsz".
Alkut kötsz, mikor nem szerelemből választasz valakit. És akkor is, mikor mégis mellette maradsz. Már nem gondolkodsz azon, hogy másképp is lehetne. Ahhoz már felnőtt vagy: túl reális, és megfontolt. Nem a saját létező vagy nem létező boldogságod hajt, hanem a felelősségérzet.
Alkut kötsz, mikor a halál szele meglegyint. Újra és újra behúz neked egyet. Mindig felajánlasz valamit, miközben küzdesz. A dokik nézik a leleteidet, ajánlanak ezt-azt, hümmögnek, sajnálkoznak, segíteni próbálnak, kitűznének szike élére. Te pedig nem mesélsz. Nem is kell.
Alkut kötsz, mikor egyik óráról a másikra (három kicsiért) elvállalsz egy olyan 24 órás munkát, ami Téged rommá ver. Lelkileg, agyilag letesz a padlóra. Olyan bagó pénzt adnak érte, amennyit tíz éve kaptál, negyed olyan könnyű munkáért. Érzed, hogy hosszú távon belepusztulsz. De igen-t kell mondanod. Ezt várják tőled. Hogy megalkudj, újra, ebben is. Megint. Ha nem akarod, ha sikítva akarnál tiltakozni, akkor is.
Beadod az alkukba mindazt, ami még maradt belőled. Feladod a szellemi és munkavállalóil függetlenséged, eldobod a szellemiséged, az emberséged. Bezárod agyad kreatív dobozát, félreteszed a rajzaid, a megkezdett könyvedet, a fordításodat. Lemondasz minden megbeszélt találkozót, egy várva várt kétnapos lazulást is, megírod annak, akinek lehet, hogy bocs.
Tárgyalások, feszített munka, idegölő tempóban hozott döntések. 24 órában. Némára tett telefon. Három számot veszel fel, azt is akkor, ha már kétszer hívnak. Megsértődött ismerősök hada, elvesztett munkák sora, kétes hírek.
Hoztál egy alkut, ismét. Magad ellen.
És tudod, hogy ettől ismét haldokolni kezdesz majd. Elindulsz egy úton, ami azoknak segítség, élet, és "kell", akikért megkötötted az alkudat.
Csak TE nem maradsz meg.
Megéri?
Megéri???
Lezársz mindent, és próbálsz berendezkedni valami másra. Arra, hogy túléld. Mosolyogva. Emelt fővel. Kitűnő színészi játékkal. Mert - ugyan a hazugságokat már rég nem tűröd sem magadnak sem másoknak - színészkedni, azt nagyon tudsz.
Nem az számít.
Aki melletted marad, az számít. Mert Ő talán (?) sejti a poklaidat.
Az számít, aki gondolkodik. Nem sablonból ítél. És aki ilyen, azért megkötnék egy még rohadtabb alkut is, akár. Ha létezik még számomra ilyen.
Mindenki más elítélhet. Ha tévesen ítél, akkor is. Joga van hozzá, Én adom hozzá a jogot, ezennel. Vagy adtam hozzá anno: egy mosollyal, egy öleléssel, egy csókkal, egy kérdéssel, egy levéllel, egy ötlettel...
Szép napot. Mosolyt. Mosolyt fel.
Jancsika óvónénije kérdezgeti a gyerekeket:
- Mi az apukátok foglalkozása?
- Asztalos, vízvezeték szerelő, tűzoltó, orvos - az összes szokásos válasz elhangzik.
Jancsika kivételesen csöndben ücsörög, de őt is megkérdezi az óvónéni:
- Hát a te apád mivel foglalkozik?
- Az apukám egzotikus táncos egy meleg szórakozóhelyen, leveszi az összes ruháját és buzik előtt táncol, és néha, amikor igazán jó ajánlatot kap, elmegy néhány fickóval a sikátorba és kielégíti őket.
Az óvónő elkapja Jancsikát és a folyosóra viszi:
- Apukád komolyan ebből tartja el a családot?
- Á, nem! Igazából szakállamtitkár a OV-kormányban, de ezt olyan kínos lett volna elmondanom itt mindenki előtt...
Szép napot, mosolyt fel.
Mondom: mosolyt. Nem vicsort...
Veni, vidi, et nunc relinquo
A perverzió-m törzsfejlődése:)
Ha valaki 30 éve azt mondja nekem, hogy 20 évvel idősebb szeretőm lesz, rendkívül furcsán néztem volna rá.
Rá tíz évvel már ez - ha nem is volt természetes számomra - de mégis megléphető volt.
Ha valaki 20 éve azt mondja, egy férfi és két nő is lehet együtt, avagy két férfi és egy nő, elküldöm a fenébe, és megborzongok.
Most ez mások / sokak számára / is elfogadott.
Ha valaki - múlt századi időben:) - swingerről beszélt, szinte mindenki a táncra gondolt, márha eszébe jutott valami.
Most? a tánc IS lehet, hogy beugrik neki:)
Ha jó pár éve azt olvasom, hogy a fenekét is szexszelték valakinek, döbbenten meredtem volna a képernyőre vagy újságra.
Most? ha nem is veszem mindennapi élvezetnek, de ;)
Ha pár éve valaki felveti nekem, nőként, hogy szeretne velem együttlenni, elmosolyodok és udvariasan elhúzodom.
Most? megnézem:) de a mosoly is marad ;)
Ha pár hónapja valaki megkérdi, mit szólok a pisiszexhez? magamban lehet, egy csöppecskét perverznek ítélem a kérdést.
Most? nem ítélem annak. :*
Ha nem olvastam volna egy BDMS hölgy sokszor szívszorító, néha vicces, de mindig rendkívül összeszedett és szép sorait, sosem nézek bele önként a fájdalmak és másfajta szélsőségek, játékok világába.
Mostanra érdekel, mert érteni szeretném. Sosem fogom a magaménak tudni. Annyi időm már nincs:)
Amikor anno leborotváltak - pláne egy nő! - hát az ritka furcsa élmény volt. Nem is gondoltam arra, hogy pl. a partnerem borotvált legyen.
Most? el sem tudom képzelni, hogyhogy nem így léteztem, mindig is. A partnernél pedig szintén a bozont riaszt meg.
Amit 30, 20, 10 vagy 5 éve, vagy akár csak pár hónapja "perverznek" tartottam, mára szeretett, bevett, elfogadott, tolerált, utánagondolok kategória lett.
Még mindig vannak olyan dolgok, amiket a magam szemszögéből perverznek ítélek.
A társadalom széles rétege számára elfogadott dolgok az általános m-értékadók? Elvileg igen. Amit a társadalom zöme elítél, avagy perverznek tart, az a "perverz"? Igen, elvileg igen.
Azért vannak határaim, nem-jeim, és ezek maradnak is. Most így gondolom.
Majd még törzsfejlődök.
Meg a perverzitásom is törzsfejlődik. :P
Szép napot, mosolyt fel, további jó vadászatot.
Az öreg hölgy és a plébános...
Az öreg hölgy elmegy a falu plébánosához és pironkodva mondja neki:
- Tisztelendő úr, a gyerekeimtől kaptam két lánypapagájt karácsonyra, de valami rossz házból származhatnak, mert nagyon csúnyán beszélnek. Szégyellem elmondani, de egész nap azt rikácsolják: "Hé, mi kurvák vagyunk, gyertek dugni!"
A plébános rövid gondolkodás után megtalálja a megoldást:
- Nekem van két fiúpapagájom, azok itt a templomban
nőttek fel és egész nap imádkoznak. Zárjuk össze a madarakat, biztos jó hatással lesznek az enyémek az önéire.
Be is teszik a két áhítatos papagáj kalitkájába a lányokat, akik azonnal rikácsolni kezdenek:
- Hé, mi kurvák vagyunk, gyertek dugni!
Mire az egyik templomi papagáj kenetteljesen odafordul a kollégájához:
- Tedd el az olvasót Pityu testvér. Imánk meghallgatásra talált!
Jó hétvégét, madárkáim:)
Most vulgáris és kemény leszek, mint a fagyott vaddisznószar. Amúgy is olyan cefet hideg van már, hogy minden melegvérűben kristályos lesz a sárga folyadék...
Na sz'al, az úúúgy volt, hogy már mondtam, ismerem, meg értem én a káromkodó és vulgáris szavakat, ámde max. szeretkezés közben értékelem.
Na, most pedig kinyomom a google javítót, ami beközli, hogy ilyen szót nem illik leírni...
És most szépen megkérem azon kedves olvasóimat, akik 1. férfiak 2. nem tetszem nekik, mint nő, hogy hosszú, tömött sorokban, rendezett alakzatban hagyják el a blogketrecem, és csak nyitott szájú, szivacsagyú, és humoruknál lévő egyedek maradjanak. ;)
Így, ni. Most, hogy ilyen szépen kiürültünk, tessenek már nekem elmagyarázni valamit. De amolyan büdösbanyásan ám, mert kerülget engem most a gutaütés, ami nem jó, mert a halál is magáévá akart már tenni engem párszor, tehát ha neki nem feküdtem le, akkor a guta becsókolhat...
Van nekem igen sok páciens tesztelő - xanax pozitív - kérdésem, mikor valaki privát beszélgetésen szeretne meggyőzni, hogy én vagyok álmai luka. Az egyik ominózus kérdésre ( Van itt épp elég szebb, okosabb, kaphatóbb hölgy, miért is pont engem szeretnél?) aszongya nekem "ember": Mert úgy tudom, Te nagy trófea vagy.
Hem?! :o
Kerülget engem sok vérfarkas, meg bolhás farkaskutya is, bár utóbbiak csak vonyítani bírnak, ámde támadni nem.
!!! És mailekben is, priviben is azt szoktam írni elbocsátó szép üzenetnek, hogy : Szép napot, mosolyt fel, további jó "vadászatot".
Trófea? Én? csüccsenj már le ide mellém, édeske...
Meséljél már egy kicsit... Hogy van ez? a nők a pletykásak, mi? aham...
Nyáron már belefutottam egy listás megjegyzésbe. Akkor valami listán voltam fent, amit pasik írogattak, hogy én kivel, és milyen volt velem. Hát attól a listától (döbbenetes hazugságai okán) a BSA* indexem negatív csúcsot döntött.
És erre jött minap ez az édes magyarázat.
Kedves Vadász Urak! Igen, maguk, akik most tétován, szemlesütve ácsorognak a tatami szélén, zavartan morzsolgatva a gatyaszárukat, oldalt, a két kicsi arany kezecskéjükkel.
Trófea? meg vadászat?
Na, akkor: Csatot, faszt balra hordj! Fegyvert ellenőrizz! Célozni nem egymásra, hanem a vadra tessék. Célozni, nem célozgatni.
Maga, ott! Maga, tegye le azt a nevetséges műanyag tappancsos dartlövőt.
Maga is hátrébb léphet, akinél az a vidámparki, robbanópatronos kispisztoly van!
Látom, maga már megy is. Helyes, mert a maga fapuskája, a madzagon kilőhető dugóval sem lövésképes.
És most menjen ki az is, akinek a cső nem a cél felé néz. Az is, akinek a kezében egymenetes, oh, bocsánat, egylövetes, marokban elsülő fegyverutánzat csuffad.
Így ni. Ugye milyen kevesen tetszenek lenni? Per helyzet, kurva nagyon régóta 3 azaz három olyan férfi akadt, akinek a célkeresztjébe feküdtem volna. Aki bedughatta volna tövig a puskacsövit a számba. De azok tízest lőnek ám, uraim, nem pedig csak frázisokat puffogtatnak...
Hát, most tessenek már engem megnézni, de szemüveggel ám, akinek az kell. Egy ekkora ocsmány nagy dög mammutot maguk is eltalálnak, mi? csak szar van a palacsintában, mert nemcsak a seggem nagy, hanem a pofám is. És bár igazán sokáig úrinőként viselkedem, hiába no, a zárt osztályi neveltetés hatása, hát most akkor tessenek csőre tölteni. Már akinek van csöve, tölténye, és tudja, hogy kell...
A többiek pedig nyugodtan beszéljék meg a műanyag fröccsöntött 27 ágú szarvasaggancs alatt, üldögélve a baumaxos kész faházban, a műkandalló elektromos melegénél, hogy ki mennyire kapható, avagy sem.
BSA= Béka Segge Alatt
És természetesen lehet engem utálni. Meg érteni is. Nem azzal a 6 db betűvel van bajom. Nem is prűd vagyok. Nem is válogatok. ÁÁÁÁ, egy frászt. De aranyfog helyett aranylövést vágyok lassan, mikor kapok egy ilyen választ. Mert nem az a gond, hogy nekem mondták, hanem az, hogy egyáltalán ez "téma" volt, bárhol is, bárkinél is.
jaj, anyám, meghalok
házasodni akarok!
ne félj, lányom, nem halsz meg
inkább házasodjál meg!
hét világot bejárok
míg egy férfit találok
én már mindent megtettem
de Ő elérhetetlen
az elsőnek szűz lány kell
a második pszichiáter
a harmadik nőgyógyász
a negyedik nőcsábász
ötödiknek kövér tetszik
hatodiknak fiú fekszik
hetedik szentül prédikál
éjjel csuha alá nyúlkál
a nyolcadik katona
kilencedik pilóta
tizedik a nőket veri
tizenegy az Kabir Bedi
tizenkettes rég apuka
a jegygyűrű csúf hacuka
emez munkamániás
tizennégy a Mikulás
az meg ott külföldre jár folyton
jaj, de messze, Párizs, London!
édesanyám, mit tegyek
hogy egy férfit nem lelek?
és ha egyet meglelek
akkor mit tegyek???
[html][/html]
Levelet kapok. Idétlen sorok. Békésen válaszolok, két mondatot.
Sokadik/másik levél. Se a kora nem stimmel, se semmi más. Két sor megy, megint.
És jönnek/jöttek sorra: farokképek, meztelen képek, körleveles pasik, nemisértem-mitakartőlem férfiak, tökös és pöcsetlen manusok, jóképűek és jajszegény kinézet, könyörgő sorok és furcsa kérdések/kérések.
Zömében szépeket írtak, néha borzalmat.
Sosem bosszantott. Nem volt tétje, talán azért nem dühített, ami másokban gyilkos indulatokat keltett volna. Hogy nem mindenáron kellett, és ezt mertem vállalni, ez sokakat ellenem fordított.
Privi hívások sora. Khm... itt elég kinyomni. Nincs bántás, nincs kérdés, nincs válasz.
Nem én vagyok Világszép Királylány! huh, nagyon nem! Még mindig van tükröm, tehát ezt tudom. Csupán ahogy másnak is, nekem is voltak "vágyadataim":)
De aki "nem", az "nem". Ez három betű, ebből sosem lesz nálam négy...
Ám aki igen, az aztán nagyon is IGEN.
És akkor volt a világ kerek, ha ez felém is így jött le. Hogy ott és akkor én voltam az: IGEN.
Maradok békésen könyökölve, és nézelődöm. "Játék" az egész. Sátán és angyal játéka. Mosoly marad, türelem marad.
Időm nincs, sem nyitottságom immáron:)
A kapu nyitva volt, a kaput becsukták.
Van, aki érti? Van, aki érti.
Ülök, könyökölök, mosolygok, és várok.
Válaszolok mailekre, írok egy bejegyzést, elolvasok jópár blogot, néha belenézek fórumokba. Lila ködben úszik tudatom, ha őszintén akarok válaszolni, miért még mindig? Írni máshol is lehet:)
Húsz ember tart itt.:)Érdekel, mi van velük.
Akit a blogbanya szeretett volna "elérni", nyilván nem tud olvasni ;)se sorokat se sorok között:)
1/308/4/18/278/243/21/26/14 ---1076
Fehéren feketével
kezdődhetik a játék,
oldódó szövevények
helyett marad a lényeg,
mint utolsó ajándék.
Szép napot, mosolyt fel. :*
Egy megfelelően fejlődő kisgyerek hároméves korára zömében tisztán és helyesen beszél:) Logikusan is, hellyel-közzel.
Tehát most állapítsuk meg, hány éves szinten állok:)
Beszélgetős, leülős, szikragyűjtós (kazán, na ;) ) találka. Sok hónap után.
Ismerem, ismer, kedvelem, kedvel. Szeretek vele lenni, mert kellemes, szellemes, szívat és hagyja magát szívatni.
Előre elhatározom, hogy igenis, én fogok beszélni hozzá, és megállom, hogy nem faggatom, nem kérdezem. Ez nekem nem mindig megy, ugyanis:)
Tehát sokadik percünkben - már belemelegedve - mesélek neki. Pl. a műtétjét kérdezem, hogy érezzem, mennyire viselte meg lelkileg. Majd a varratoknál arra lennék kíváncsi, hogy bent maradhatott-e még valami... ezt így "kérdezem":
1. És bent voltál amikor kiszedték a....? :D
Csoda, hogy röhög? és naná, válaszol is valami hasonlót: Nem, beküldtem a varratokat magam helyett...
Csoda, hogy nem hallom, mit mond? vinnyogok a röhögéstől, és mivel megszólalni nem tudok, próbálom integetve magyarázni, amit lehet...
Mesélek a blogtalálkozóról. Néha nevekkel, néha anélkül, de alapvetően személyek leírása nélkül.
2.És akkor DD bekérdezte a csajoktól, hogy akik biszexek, azok mikor jöttek rá, hogy leszbikusok is. :D
Örülök, hogy stabil a fotelem, mert így nem esik ki belőle, amikor felröhög. Összeadja az igéket, jelzőket, majd kajánul megkérdi, hogy mi a bajom? miért nem bírok beszélni?!
Kegyetlen hideg van, a kezem jéghideg, pedig elvileg már fűtök... De a "hidegmérséklet" ;) így is csak 14 fok körül van. Felállunk egy kicsit, ki ezért, ki azért. Vanessa May megy, így felnyomom a hangerőt, hátha érdekli a szomszédomat is a hegedűs csaj :P játéka. Beállok a sztereohatás közepébe, és lehunyt szemmel élvezkedem, helyben táncolva. Majd magam elé veszem az ácsorgó manust, hátulról átölelem, és kinyilatkoztatok.
3. Bocs, de Te meleg vagy.
Nem, nem vagyok meleg! válaszol, majd miközben naná, röhögünk, kifejti, hogy csak biszex homoszexuális :D .
Ehhez képest... Előveszem a papucsot, hogy abban legyen, de Ő már lépett... Az én 38-as rózsaszín papucsom, édi-bédi kék és sárga virágokkal vírit a lábán.
4.
-Látom, mégis meleg vagy... :D Itt a másik papucs, ez nem jobb?
-Nem, mert ennek van talpa.
- Oh, kell a magassarok is? Kéred a piros(bordó) köntösöm is? az pont passzolna a papucshoz :D
A pasi nem nőies. Kicsit sem. Sármos és tökös. De érti a viccet. Ezért IS csípem a buráját.
Másképp mérlegelek, ha vele vagyok.
Etettem vele némi pogácsát, nem iszik csak vizet, felfüstöltem kétszer, megfagyasztottam, a cicifixemben tartottam a zsebkendőmet, néha a rágóm is... Mentolos volt, triplán éreztem:)Hallgatott velem Heviat, Kitarot, Vanessa May-t, és Jhonny Casht. Lovagolt rá ;) míg én babos kendőben, nylon otthonkában nyomtam... beszédben mindenképp :*
Jó kis este/éjjel volt.
Jó reggelt, kedves Jóuram! Jaj, de kis morcos ma reggel... Kéri a reggeli teáját? Igen, a rumocskáját már idehoztam, de már mondtam, hogy néha innia kell valami normálisabb folyadékot is.
Tudom, hogy maga férfi, és igen, tudom, hogy az alkoholban energia van...
Jól aludt, Jóuram? nem ébresztettem fel, ugye? amikor hajnalban, háromkor lehúztam a cipőjét, hogy ne nyomja a bokáját az ágyban? és amikor betakartam újra?
Persze, hogy fáradt, meg álmos... Nem szabad olyan sokáig kártyázni a maga korában!
Kéri a reggeli kávécskáját?
És a reggeli szexecskéjét? Igen? hogy az már megvolt? jaj, ne haragudjon, még félálomban voltam, biztos nem ébredtem fel arra az egy percre.
Huh, kedves Jóuram! ejnye, hát megint babgulyást főzött a kocsmáros Pista? Minek eszik annyit belőle, ha ennyire nem bírja?
Persze, hogy levágom a lábkörmit... Bár szólhatna a szomszéd Katónak, ha már úgyis mindketten meztelenek, amikor nála van. Mert neki könnyebb lenne, hisz úgyis kiázik a lába, amikor fürdik nála...
Ma este is megy a fiúkkal beszélgetni? Tudom, hogy nem kártyáznak csak egy kicsit... Igen, tudom, hogy nem isznak, csak kóstolgatnak...
Nem, nem baj, ha viszi a kocsit... Majd megyek gyalog. Nincs olyan messze! tizenöt kilométer nem a világ vége, igaz? Kell egy kis mozgás nekem is...
A szatyrok miatt meg legalább nem fúj el a szél, igaz-e?
Most ezért miért vágta hozzám a papucsát?
Na, aludjon csak tovább, majd ebédkor felkeltem.
:D
Az eljövendő fényességben állok,
kezemben vággyal, s oly szép a világ.
Szemem nem győzi bámulni a fákat
és reményzölden intenek a fák...
...
Nem is érzem az orvosság szagát,
valahol biztos szegfűk nyílanak.
Nem az a kérdés, hogy fogoly vagy-e,
arról van szó, hogy meg ne add magad.
03.00.
Hajnal három: még tanulok. Hülye, sztahanovista liba. Hogy mit? Hát angolt. Na ja, még mindig. Kell egy újabb vizsga, hát hajrá. Most épp filmeket kell néznem. Ez idáig tetszik. Angolul, angol felirattal. Ez már kicsit kevésbé kóser…
Így Avatart nézek.
Négykor feladom, mert szétszakad a fejem. Egyszerűen nem bírom olyan gyorsan olvasni a feliratokat, amilyen gyorsan megy a duma mellette.
06.15.
Pofázik valaki mellettem. „Pofázik”, mert álmos vagyok. A rádió „pofázik”.
Kelni kell. Kelni kell... Keeeellniii??? Basszus, ne már! Tuti nincs még reggel, az ki van zárva! Ahogy a szemem is „zárva” marad, majd oldalra kiesek az ágyból és mégis elindul nap.
Szimultánban teszem innentől a dolgokat: felnyomom az összes villanyt, kerülgetem az elém száguldó négylábút, megyek zuhanyozni. Közben mantrázok: vedd már légy szíves, mosd már kérlek, nem úgy, hanem rendesen, ne ezt, hanem melegebbet...
07.10.
Kizavarok mindenkit a kocsi/garázs/kertkapu/szemeteskuka felé, menet közben csekkolva a különböző cuccokat: táskák, kaják, gyerekek száma, stb...
07.30.
Egyik közintézmény, utasok kirak = pipa
07.40.
Másik közintézmény, utas kirak = pipa
Kiscsapat leszállítva, irány haza/plusz munkahely. (irányban vagyok, mikor nem?! Tehát kenyér és tsai megvétele, közértes bácsi ismételten megígérteti, hogy a csütörtöki esti közgyűlésen legyek ott, mert védgátról kell dönteni, , közben négy! telefon... Igen, megcsináltam, Nem, még nem küldtem le, tízre ott lesz, Igen, megyek, Rendben, kiszámolom...) Nagggggyon hétfő reggel van. Tudjátok, amolyan Garfieldos hétfő reggel…
08.00.
Otthon: tanulok, és fáj a fejem. Már megint. Vagy még mindig. A fejemben is novemberi vizes köd, az agyam nincs is meg, valahol elhagytam... Volt nekem olyan egyáltalán? Ok, Fakutya, helyeselhetsz: nem, nem volt. ;)
Gondolkoznom kell a törülköző szón angolul, és állandóan az uszoda szó jut eszembe. Az is franciául. Majd oroszul. Ok, víz-víz, de azért... De ha a „víz” része megvan, akkor már végre jöhetne az „frottír” is, amivel leitatom...
10.05.
Felrongyolok a harmadikra a tanárnőhöz, dupla angol óra indul.
10.15.
A tanárnő öngyilkossággal fenyegetőzik. Majd odaáll az ablakhoz, és onnan kérdez. Gyanítom, nem Ő akar ugrani, hanem attól fél, ha mellettem marad, bajom lesz és Ő nem bírja a bezártságot. :D
10.30.
Negyedszerre sem tudok elmondani egy ötszavas mondatot. Már röhög rajtam, én meg sírni akarok :(
Végül elveszem az asztaláról a kis agyserkentő labdáját és gyúrni kezdem. Vagy felébredtem, vagy a hülye labda csinál valamit, de végre érdemben dolgozunk.
11.45.
Szabadulok. Lefelé menet még angolul veszem fel a telefont, de aztán visszavált az agyam, és magyarul „veszekszem” egy elrontott csempeminta miatt.
Rohanok, mint mindig. Menet közben, ferdén kötöm be magam. Épp időben robbanok be a cukrászdába, hogy átvegyem a leszállítani való mignonokat, amiket negyed órával később benyomok a helyszínen, épségben.
Mivel már ott vagyok, megbeszélünk ezt-azt, ami csaknem 20 gyereket érint, majd még néhány dolgot, ami úgy 8 millió embert, hacsak a tanárokat vesszük, akkor is százezret? …
Még elkap az igazgató is, mi legyen a konténerekkel, majd még ketten: verseny és kreatív terv miatt… Próbálok mindent megjegyezni, mert lassan betelik a winchesterem :P
12.45.
Repülőrajtot veszek, haza és a munkahelyem felé, közben begyűjtök pár embert, akikkel leülök egy rövid megbeszélésre, közben megnézném a leveleimet, de valaki megint töltikézik ezt-azt, így nem megy a net.
Gyakorlatilag szétesik a fejem. :/ Valaki megjegyzi, hogy marha fáradtnak nézek ki. Úgy is érzem magam, egy kávé után vágyakozom, és valamit reggelizni is kellene…
Átnézek újra egy kupac orvosi papírt, és megküldöm a magyarázatot annak, aki kérte. Nem írom bele, amit érzek, sem a statisztikai adatokat. Amit érzek borzalom, az adatok sem mondanak jobbat. Tehát gondolkodom, hogy lehetne az illetőnek segíteni.
Mindeközben felhív egy rendezvény szervező cég, kamu szöveggel, kedvesen elhajtom.
13.15.
Kiballagok az utca végén elterülő papír nagykerbe, és rövid telefonos segítség után megveszek egy rakat cuccot, amit aztán gyalog cipelek haza, a 89-es zsoltárt is néha elmotyogom közben… ami valahogy úgy indul, hogy Vaze, mi a a,,, essen…bele…
15.00.
Összedobok egy szendvics-szerűt, - reggeli gyanánt - és beveszek egy fejfájás csillapítót, mert megint kezdődik az időre odaérés művészete, tehát muszáj figyelnem, és a fejem valamiért el akar gurulni. Szokott fájni, de így?!
Rám telefonál legnagyobbam, hogy ugye nem felejtettem el, hogy neki holnapra Avatar plakátot kell rajzolnom? Közben szedem össze egy kosáredzés kellékeit, nyomok egy adagot a labdába, mert már nem pattan vissza szintre.
16.00.
Edzés indul, gyerkőcnek. Lerogyok kint, és miközben három különböző teremből, három különböző néptánc csoport próbáját hallgatom, előveszem az angol cuccom. Másfél órám van ott ülni, ki kell használni. Néha felnézek, de amúgy okés vagyok :) Az emberek jönnek-mennek, gyerekek rohangálnak sikongatva, uzsonákat, sapkákat, tesókat keresnek, ajtókat csapkodnak, az egyiket épp mellettem…
Közben újabb három telefon: egy újabb ügynökség, valami szállodás szax… egy pasi, aki múlt hét csütörtökre mondta, hogy hívni fog, és egy volt ismerősöm, hogy lenne-e időm egy kávéra, baja van, mesélne.
19.00.
Végre itthon, vagy munkahelyen? Ugyanis a "Kiszámolom" reggeli telefonom mostanra csúszik, mire nekiállnék, a legnagyobbam hozza a plakátját, tehát nekiállok annak is. Rádobok egy Na’vi fej skiccet, és színezni kezdek. Közben konstatálom, hogy megint nincs net, tehát morcosan előveszem a sticket, és végre, aznap először, dugok egy jóízűt. :D
Plakát színez, egész jó lesz.
Befut egy jelentés, amit le kell fordítanom. Utálni kezdem a pillanatot, amikor nyelvet kezdtem tanulni :D
Beírom a telefonomba, hogy négyre adventi rendezvényre kell mennem, kreatív vezetni, mert ma még eszemben van, de holnapra el fogom felejteni, ciki lenne. Hétre vagy nyolcra még van egy találkaféleség, azt is napközben fixálni kell…
20.33.
Mostanra elolvastam a blogokat, és jót mulattam.
Fáradok, és túl nagy a zaj most körülöttem.
Bennem is.
A külsőt próbálom kirekeszteni, a belsőt pedig valami szimfonikus zeneművé szelídíteni, mert most úgy szól, mint amikor egy jazz zenekar sok tagja improzik egymástól függetlenül…
It is said: Life is difficult. Could/Shall I say: Life is a headache…?
[html][/html]
Mindenki másképp él meg dolgokat, hisz más közegben, más értékrenddel létezik.
Tudtátok, hogy ugyanazt a piros színt sem látja két ember egyformán?
Neeee, most ne offoljatok a színvakokkal meg színtévesztőkkel! Csak pl. adott egy szín, tárgy, alak, vers vagy bármi: és két ember nem ugyanúgy fogja látni, érteni.
Akkor hogyan lennénk képesek azonnal és egyértelműen megérteni egy másik embert? ;)
Érzelmi intelligencia kérdése, és nyilvánvalóan emberi nyugalmi szintté is, hogy ha valaki mond/írt/tesz valamit, ami számomra kellemetlen, akkor azt megmondom-e azonnal, vagy valaha megmondom-e. Reagálok-e rá; és ha igen, hogyan? Dühösen, ahogy érzem? Sértődötten? pedig egy nappal később már nevetnék rajta? Nevetek-e, ha viccet mesélt, pedig már századszor hallom? És sírok-e, csupán azért, mert szomorút mesél, holott inkább nevetni lenne kedvem...
B l o g t a l i… bennem…
Kedd reggel még nem láttam az alagút végét. (illetve … ismeritek a viccet? Már látom a fényt az alagút végén… De mi a francért dudál ilyen hangosan?!)
Úgy nézett ki: nem megyek. Tartotta bennem az "akarást", hogy már igen-t mondtam. Tudom, hogy senki nem sértődött volna meg, ha nem megyek. (ahogy ezt egy ismerős is hozzátette a nyavalygásomhoz, amit kénytelen volt végighallgatni egy rossz pillanatomban) De ha megígértem! Így elkeseredetten próbáltam mindent „tologatni”, amolyan munka-tetrészt játszottam :D Ezt ide rakom, azt oda elé, ez ráér vasárnap négy után…
Ami visszatartott, - és nem tudom ma sem megmagyarázni mitől volt -, az egy különös érzés, hogy jó lesz, de mégsem. A mégsem rész pedig kellemetlen lesz, fájni fog.
És ez így lett.
A lefelé út: tökös csávó, dögös kocsival. Kell ennél több? ;)
Hja, kihagyott egy henger. Nem, nem a pasié, különben is, neki duggggattyúja van, gondolom. A kocsié hagyott ki. Ám a pasi ettől nem akadt ki, látszólag. Szerintem belül sem, csak gondolkodott, hogy a fenébe kellene megoldani a helyzetet. Piszkosul becsültem ezt benne. :*
Kaptam kávét lefelé. Finom volt. Amilyen hülye vagyok, szerintem meg sem köszöntem. Cserébe megadtam a férfinak mindent, amit kért :P : igazi nőként viselkedtem! Folyton pisilnem kellett :D Szerencsémre 2. számú "felszedett" utasunk is pisisnémber,(bocs, Margaréta nő :* ) így az út hátralévő részére társra találtam.
Ja, nyertem valamit, holmi alagút számolással. De már nem emlékszem, mi volt. És jövök valami fenéksimogatással, vagy mivel... Hiába a lényegtelen dolgok nem maradnak meg :D
Miután harmadik utastársunk kisrókát hozott magával, és nem akartuk, hogy szabadon engedje, Főnök úr Szekszárd után utazósebességre váltott. A sebesség-ellen-varázsoló már csak azért nem pittyegett, mert azt addigra már kikapcsolta…
Mire odaértünk, lent volt már a társaság krémje, később még érkezett „koktélcseresznye”, meg némi „csokireszelék” ( a későn jött blogosok, na), de a torta java már ott volt.
Vörösdémonunk konyhatündérré szelídült, és néha odamondogatott nekünk ezt-azt, :) leginkább akkor lépett méterest hátra, mikor politikai vizekre eveztek néhányan.
Döbbenetes volt hallgatni, ahogy egy cca. 100 kilós, majd kétméteres manus eszmét-cserélt egy méreteiben harmincassal kevesebb pacákkal. Álltak egymással szemben, két félharcias kakasként, és rázták a tollaikat:) És alapvetően mindkettőnek igaza IS volt. :) Mi, a hallgatóság, kétoldalt helyezkedtünk el, és vártuk a gongütést:)
Bárhol máshol mentem volna arrébb. De a blogok erre is jók: már valamennyire ismerni véltem mindkét embert. Így csak élvezkedtem rajtuk:) Mert ez eszmecsere volt! disputa, nem pedig ordibálós, anyádat típusú "csevej". Jó volt hallgatni.
Majd előjött egy téma, amiről sosem gondoltam, hogy nézik, értik, érdekli őket... X-factor, mint olyan.
Tegnap este megnéztem! Meg én. Miattuk. Csak végre most az nyerjen, vagy egy azok közül, akikre egyértelműen bólogatnának, mindannyian. Nem az, aki eladható lehet... Aztán mégsem lesz az...
Megállapítottuk, hogy Barnusunk édesmanus lesz, mikor kissé kialvatlanul, nem sok kajával a gyomrában kap egy Nyekk-féle koktélt. (Ágybavivős koktélnak hívják.) Hogy Nyekk miért Barnának adta? hát azt honnan tudjam?!
Barna egy órát félkoki állapotban töltött, mi meg hol röhögtünk rajta, néha befejezve helyette az elkezdett mondatot, hol leültettük, hogy ne akarjon a teraszon csellengeni, ahol nem volt korlát, ámde majd két méter lefelé esés kinézett neki a sziklakert irányába.
A pörkölt szerelmi szinten is finomnak ítéltetett, és ezt a környék dögös kandúrja is helybenhagyta, aki jött meozni:) Sanika megszánta végül, és hogy macsek ne essen a kondérba, valamint a farka, szőre, saját maga is megmaradjon ( a macskáé, nem Sanié), hát koncot dobott neki. Gyanítom, macsek azóta is ott ül, és vár...
Amikor ebéd után bent maradtunk melegedni - mivel kint már csak a pezsgő érezte jól magát - Dumadanink feltett egy kérdést, amin majdnem hátast dobtam. A csajok meg olyan nyugodt és kellemes stílusban válaszoltak, amin megint csak meglepődtem.
Felnőttek vagyunk, no. :D
Bár egy pörköltes, uborkás, Bombink mindig egy irányba ;) kilyukadó poénjai után nem feltétlen egy "mikor tudtad, ha tudtad, hogy biszex vagy" kérdéskör kellett a tunkoláshoz... Mert ez már all in :D de tényleg...
Mivel a blogtali után érkezett néhány vendég nem igazán volt tisztában a helyzettel, hát elmondanék egy-két dolgot...
Akik blogot (bejegyzést, vicces linket, zenét, szexjelenet leírást, álmot, akármit) feltesznek ide, azok a valós életben emberek. Igen, hús-vér emberek, akiknek az az egyik "perverzitása", hogy írni tudnak.(vagy azt hiszik magukról :) )
És még perverzebbek is vannak köztük: akik ezt pl. egy szexoldalon teszik. Ezzel feltételezik azt, hogy van itt annyi olvasni tudó ember, akik miatt érdemes ezt elkövetni.
És csupán azért, mert szexoldalon (IS!!!) írnak, és az írásaik miatt találkozni akarnak egymással, szóval csupán ezért, nem meztelenül és egymás testén nyalakodva teszik ezt...
Igen, tény, vannak, akik félrevonulva megteszik ezt is. De nem a „leülünk beszélgetni” részeként, hanem mert egyébként is, talán, megtennék.
Elindult az esti buli. Hát cca. egy órával későbbtől…a maradék időt a konyhában és/vagy testőrökkel töltöttem:) Szóval, ne kérdezzétek, mi volt fent az emeleten, és ki-kivel igen vagy sem, mert ahogy levélben, úgy itt sem fogok erről beszélni.
Ám, Bombim :* :* :* , ne haragudj, de a szamár (nem a kerti, hanem a másik) kitérített engem a béketűrésből. Vagy csak simán fáradt voltam...
Amikor valaki nem bír inni, akkor ne igyon. Ha tudja magáról, hogy egy kötekedő ló, akkor, ha iszik... na, igen, akkor szamár lesz belőle: tehát bőgő hangon beszél és ordenáré hülyeségeket. ;)
Tehát felmértem, amit lehetett, és rájöttem, jobb a békesség nekem: tehát no szex, sokat bagó, mert valami kellett a kezembe meg a számba, mi? :D vagy mosogattam, vagy csináltam: szendvicset. ;) randa röhögős banda :D
A BULI IS JÓ VOLT!
Csak én voltam hülye. Ez van.
Ám minden megérte, mert pl. megismertem egy édes fruskát. Akinek a testébe-lelkébe már beköltözött kicsiny - és sokak által jogtalanul lenézett - világának sokféle fájdalma. Mégis képes nevetni, örömet adni. Törékeny kívülről és őrült erős belül. És akiről azt mondtam hazafelé: Miatta gondolom úgy, hogy az élet rohadt szemét és igazságtalan olyan emberekkel, akikkel nem szabadna.
Tanul. Megint. Vagy újra? Hogy van ereje? Még ha be is pisil a nadrágja, akkor is?!
Na, szóval, állunk a konyhában, és a kiscsaj meséli, komolyan, csendesen, ahogy addig is beszélt, hogy épp mit tanul.
- Most éppen kommunikációt, meta-kommunikácót, viselkedés... beszéd...
Majd lazán hozzáteszi: Hát, ha tudom, hogy ennyi rohadt sok ge...i szar lesz benne...
:D :D :D Mit is tanulsz, Kicsim? :*
...Aztán pl. hajnalban, mikor már mindenki ágyban vagy vízszintesben volt, a nappali-társalgó-étkező részben megágyaztunk egy szőke csajjal. Miután helyretaszigáltuk az ágyat, férfiúi segédlettel, megegyeztünk, hogy lefekszünk, és igyekszünk nem megmozdulni reggelig, akkor talán nem kerülünk a lukba. Oda egy pasit invitáltunk, aki addig lődörgött, míg döntésre akart jutni, hogy gyalázatosan belebetegedett. :* A lukban pedig pont elfért volna. Ámde ismerve méreteinket, szerintem inába szállt a bátorsága. :D
Az alvásból világosig tartó beszélgetés lett. Sok pasi-sok csaj felállás volt a téma. Számszakilag is alátámasztva. :D
Közben jöttek kérőink, ;) meg nézőink, :D mi meg maradtunk édes kettesben :)
Andih-t szívesen elkapnám egy körre, beszélgetni, mert egyrészt ígértem neki valamit, csak battyus, nem tudom, hogy mit… :P
Másrészt mert mire eszméltem, leült Sani mellé, és csacsogni kezdtek. De mivel túl sok egyéb csevej folyt arrafelé, és lezárt volt a menekülő útvonalam :/ , hát maradtam szobaközi cirkáló. Mire megint eszméltem, addigra elment. (Nem kérdez. Röhög, ha akar.)
Sanika hajnal felé már zilált fúriafűzként dögönyözte a hálózsákját, és két szexre éhes bikucikezdeményt kiutasított legelni más mezőkre az ágyából. Ezen utólag is jókat mulattunk, mikor másnap, rendkívül alacsony magasságon, ám igen nagy sebességgel repültünk hazafelé.
Gabika, te egy komplett rókacsaládot kiraktál volna, mi csak megjegyeztük, hogy hátul jobban ráz... :P
Egy boszorka nekem „adott” egy csődört, ámde nem éltem/háltam vele :* Lejtettünk némi násztáncot a konyhában (hát hol máshol?!) de addigra nekem már megvolt a Bombi hátulról meg az Andih is? kihagy az agyam… Annyian voltunk ott! Így Barna akciója már nem hagyott mély nyomot. :D Ja, mert nem kapott levegőt, mi? :D
Volt egy snájdig testőröm, egy tetkós manus személyében, utólagos csók érte, megint. :*
Hogy minek kellett testőr? Jaj, mert akivel én igen, az velem nem, szóval mással meg nem, hát érted, végre? Gabi, remélem, épségben hazaértek, és a kocsiban sem lett káááár. Vagy ki lehetett takarítani.
Adtam orális kényeztetést is, ;) habár pl. amikor pörkölt helyett, X számú ember előtt rám nyújtott be valaki igényt, nem ismerve engem (hja, aki nem olvas, blogot sem, az ugye IJB) mindezt fennhangon… :o Hát akkor olyan savanyú lettem, mint az uborka, amit a pörkölt mellé kínáltam…
A konyhában letáborozott velem egy fiatal pár: egy okos, értelmes pasi és bájos barátnője, akik jól mulattak rajtam, vagy velem, amit nem bántam :* és bár mondtam nekik, hogy: nem mosogat, hanem élvezkedik! ehelyett mégiscsak egy rakat vackot letisztáztak.
Mik voltak még? Annyi minden...
Megint nem volt tánc! Legközelebb táncolni akarok. Szeretnék, na :)
Ezek a mai pasik olyan Y faktorok. Nem tudnak/akarnak táncolni. Pedig, mint tudjuk, a tánc függőleges szex... A jó táncos amúgy is az ágyékában érzi mit mozogjon... ;) ;) ;)
Függőlegesen meg vízszintesen is.
Jó kis teszt lenne... megnézni, ki, hogy mozog... hmmm...
Megmondom őszintén, tuti, hogy kiakasztottam vagy tíz embert... Meg is sértettem vagy ugyanennyit. Egyik se szokásom, bocs érte. :*
Az is tény, sok embernek volt egy-egy fél vagy egész mondata hozzám, ami napokra kiütött engem...
Hát, ezért is nem írtam semmit, mostanáig:)
Csak néhány kérés: ha blogossal akarsz beszélgetni a blogja miatt: olvasd el az írásait előbb…
Vagy csak simán tanulj meg olvasni, beszélni.
A beszéd nem egyenlő a kiabálással, hőzöngéssel, szitkozódással, mások alázásával.
Swinger: a swinger = vagy nem =? ha-már-itt-vagyok-akkor-kihasználom-a-helyzetet-bárkivel-is szexszel? Vagy csak azzal, akivel úgy gondolom, hogy jó lehet?
Na, ugye, hogy ugye.
Okoskodom, hisztizek, műbalhézok, színjátszom, HP (hülye picsa) vagyok.
Legyen ;)
Pedig valójában csak egy kényszerpályás, büdös banya vagyok :)
Én így éltem meg.
Mások másképp.
És mennyi minden kimaradt…
LAURA is kommenteljen :* :* :*
Szóljon a zene, amitől mindegyikünknek megállt az ubi a szájában...
Ha engem falat közben kínoztatok, akkor most nektek meg kell hallgatni!
[html][/html]
Irodalomból mindig kitűnő voltam, ráadásul szerettem és tudtam is verset elemezni. :/
Ennél nagyobb galádságom már csak az, hogy filozófiából is kitűnő voltam... Elemzésből is... ;)
Tehát ezek a témák most sarokba kerültek:)
Ellenben más nagyon is zümmög bennem.
Lásd alább. :*
[html][/html]
Azt mondják, valaki vagy kutyás, vagy macskás...
Háááát, nem tudom:)
Hétvégén édeset szerelmeskedtem egy ifjonccal. Imádom még a szemeit is. Ahogy rám néz! és ahogy csókol! forrón, őrült vággyal, élvezve, hogy végre hozzám érhet. Szinte tombol az örömtől, amikor találkozunk, és én is elfelejtem a világot magam körül arra az öt percre, míg üdvözöljük egymást. A másik pasi, aki vele szokott lenni, ilyenkor türelmesen vár. Elnézőn, mosolyogva figyeli a mi násztáncunkat. Átlag két perc ölelkezés után odaköszönök neki is: Szia, Istyu, amúgy:)És folytatom, míg bírjuk szusszal és sikolyokkal, nyüszítve az örömtől.
Az imádott pasim nevét nem írom ki, mert ritka név, és kiderülne a szerelmünk:)
Amúgy egy kutya. És imádom. Ha nem vagyok vele, hiányzik. Szinte fáj, annyira vágyom olyankor utána. Most feltöltődtem vele, hisz az egész vasárnap vele voltam. Aranyszínű,(hivatalosan homokszínű... de szerintem rőtbarna), őzike barna szemekkel, táncos léptekkel, és félelmetes futótempóval. És no igen:) bajnok lett. (versenyünk volt)
Ja, a gazdája? Őt is csípem:) ez is tény.
Most ahogy írok, itt fekszik félig rajtam a másik szerelmem. Csajossága minden csínját ismerem már; ahogy kéjesen illegeti magát előttem, hogy csak egy apró érintést kapjon. Ahogy szeretetre éhesen hozzám bújik, mérhetetlen bizalommal... Csukott szemmel várva, hogy kényeztessem. Néha kapok egy-két puszit is:) Lágy vonalai elbűvölnek, ahogy a szeme színe és minden bájos mozdulata. Csupa kellem és szépség, nőiesség.
Szőrös kis vacak gombóc volt, mikor született. Ha nem mentjük meg, nem is lenne. Nem lett neve jópár napig, majd mikor megtámadott mindenhol mindent és mindenkit, méretét és harciasságát figyelembe véve CsutkaTigris lett. Időközben a foltjai kiteljesedtek, így most leginkább három állat "lakik" benne: a tarkasága, mint egy tehéné :) emiatt Bocica névre is hallgat... Fehér alapon fekete és kávébarna foltok. A szőre selymes és sűrű mint egy nyuszinak. Ilyenkor a Tehülyenyúl a megszólítás. És a kedvessége, bujasága és bolondossága: a macskacsajé, naná:) Ez az Imádlak rész.
Szóval "biszex" vagyok:) ez van.
Pasiban is bírom a tigriseket, oroszlánokat:)
Már háromévesen is nagymacskáztam:D (lásd fotó)
Simogatni kell őket, akkor szelíden dorombolnak az ember keze alatt. ;)
A dal, ha szép,
örökké szép marad,
s mint borostyánkő,
egyre szebbé érik...
benne jelek,
megőrzött sugarak;
letűnt idők
pillangószárnya fénylik.
Talán így őriz meg engem is
dalom...
jeleimet,
ha könyvbe karcolom.
------------------------------------
Just another notch in the bedpost ;)
------------------------------------
I can do without MCPs...
Írjam? ne írjam?! :)
"Vágyom egy pasi után! Egy pasi után
kerget a vágy,
...
Vágyom a mozdulatát,
Amely a véremen hullámzik át.
Vágyom szavát, azt a bűvölőt...,
Vágyom utána...
...
Valahogy béna lettem,
Valahogyan csak benne élek...
Vágyom egy pasi után, egy pasi után,
Kerget a vágy."
Az X-faktor, amikor valaki ezt eléri nálam/bennem.
Hogy eszembe jusson; hogy játszak a gondolattal, milyen lenne Vele lenni.
Azok az utálatos fikciók... ;) amik miatt fáááááj a hasam...
Átlag 24 óra és rendbejövök. Annyi ideig tart rendezni a soraimat. Megérteni, hogy nem velem, nem most. Én nem vele, nem most.
Akkor lecsitul ez az őrület, ami csak kémia, kémia, kémia...
Szép estét, mosolyt fel:) Mindenkinek, avagy Mindegykinek.
d.
[html][/html]
1. Menj el pisilni!
2. Vegyél elő nyugitablettát!
3. Ne olvasd, ha nincs időd:)
Vissza F arolva egy jó témához, íme az F betűs gyöngyszemek:)
FA-ROCK: ha annak is kínálod magad?! , de igazán szellemes:) bár elgondolok egy szakadt farmeres, alsógatya nélküli rocker csávót...
FACEOFPAIN: a fájdalom arca... BDSM. Legalább a megfelelő negyedben van. Sok - be nem vállalt - viselkedésbeli ficerével ellentétben...
FACTOR, FAKTOR: van egy pár. Megvan benned a szükséges plusz? X lábúak/töküek előnyben :D
FAGOR: milyen forró pasi lehet, mi? akárcsak Ő: FAGYASZTÓ. Bújj hozzám édes... Vaze, menj innen, eszement hideg vagy!
De az is lehet, hogy úgy felforrósít, hogy a hűtőbe kell bújnod, hogy lehiggadj ;)
FAGYI : sokáig, élvezettel kell nyalogatni. JÓóó sokáig, és rendesen fogni a tölcsért. Mert nyalni csak úgy lehet, ha élvezzük az életet:)
FAIR : ne tudd meg, mennyi fair emberke van itt... Bár a szó "szőke" értelmében:)
és igen, van, aki bevallja, hogy Ő egy FAJANKÓ.
Most szólok, ha nem mentél el pisilni, van itt neked FAJANSZ.
Hogy ne érjen FÁJDALOM, csak ha Te is akarod.
Kulonben jon a FAKABÁT és nem lesz FAKING (basszus, de szép így leírva, mi?!), hanem égni fogsz mint egy FÁKLYA (oh, baby, light my fire, pleeeaseeee).
Ugat majd rád a FAKUTYA, és kiesik a szádból a FALATKÁD, s hogy ne fulladj meg, ha mákod van, segít egy FALLENANGEL. Ha peched van, akkor nem demokrata, hanem FALLOKRATA vesz kezelésbe, és már mondhatod, hogy csak a FALLOSZOMADOM, mert úgy néznek majd rád, mint arra a bizonyos trójai FALÓra. Így lesz a FALUSIFELESÉGed a FALUROSSZA. FAMOUS (híres) leszel, kitagad a FAMILY. Emiatt még inkább FANATICcá válsz, majd eszedet vesztve azt képzeled, te vagy tulipános FANFAN. Ennek a képzelgésednek az indítója egy fekete tulipán az ingeden...
FANNY, FANNI, FANNYIKA, variációk egy névre, türelmihez fordulsz, és már nincs FANTÁZIÁD. (mint azoknak sem, akik ezeket a neveket választották, kényszerből). Társakat toborzol és FANTOMASként támadtok a nőkre, randi helyett eltűntök.
Csak FAPADOS szexet produlkáltok, és vita esetén FAPAPUCS az utolsó érvetek.
Esténként FAPIPÁt veszel elő, és múmiaként aszalódott FARAOként tűnödsz az élet nagy kérdésein. FARK-ANGYAL vagy, FARKASok vadásznak rád, bár van egy FARKASOKKALTANCOLO csaj, aki tetszik, talán érte megváltozol. De a FAROK a gatyádban (meg az agyad is egyben) csak FAROKRANDIKRA terel (gyere ülj a farkamra, és huss, mehetsz is).
Lassan eltorik a FARUGOD, és nem lesz olyan FASZALLITO nézés, ami visszahozná déli tizenkettőre, ami félhaton kókad. Már mindenki FASZKALAPnak néz, FABRICIUS barát sem ad feloldozást, és a FAKUKAC egyre fúrja az agyad... hogy miért nem kellesz már.
Kend be magad FABULONnal (nincs ez név, én írtam be) míg rád talál egy FAPICSA (szintén tőlem, nektek :* ), hogy a várakozás alatt se száradj ki:)
A FATEROD már nem is köszön, és a FAUNOK sem érnek rá délután.
Szerinted egy FAVAGOnak is jobb sora van, szar érzés, hogy nem vagy FAVORIT. Azt mondogatod: a FAXKIVAN. Pedig a FÁZISCERKA végre megint mocorog. Minden nap ellenőrzöd, többször, míg meg nem csap az áram ez elektromos ösztökénél… Akkor csak a neved tudod kinyögni a dokinak, igaz azt vagy százszor is: FERI, FERKA, FERIKA, FERENC, FERKO, FEFE, FERCSI...
Mivel a szomszédot vágta agyon az áram helyetted, így pár hónapra FEGYENC leszel, és az egyetlen FEHERJEDUS kajád a ... ci lesz, ha lenyeled.
A feleséged közben hisz egy FASZInak aki azt ígéri, hogy FEHERLOVONJOVOK pedig csak egy FEHERSUZUKI lesz. Mindehhez FEHERZOKNIS srac, kis pöcs még, gatya, zokesz, edzőcsuka, kockás ing, és farmerdzseki.
Indul megint a FEJTORO, hogy hol cseszted el az életed, úgy érzel, elnyel a FEKETELYUK. A dokik csak FELDERÍTŐ csapat kezelést adnak (szedálnak...) és csupán ágyFELHASZNALOként vegetálsz.
Arra ébredsz, hogy a nővérke mosdatás közben beszól neked: huh, de FELIZGATNÁLAK!
Vége a FÉLSZEGSRÁC korszaknak, FENEGYEREKként éledsz újra. FÉNYESORR lesz a beceneved... FÉNYHOZÓ leszel a nők között, s a FERDEFAROK peckesen áll. Állandóan dugni vágysz, őrjöng benned a FÉRFIÁLLAT. Az ágyban FERGETEG vagy, és nem érted, mi a jó abban, ha valakinek minden vágya az, hogy FÉRJ / FÉRJESASSZONY legyen. Hisz az élet szép! veszel egy FERRARIT és FITTIPALDIként rodeozol vele a faluban. FESZESBOXERT hordasz, és rengeteg FIATALt (éhes, mérnök, szorgalmas) vonzol be. Rákapsz a FRISSHUSRa, és feladsz egy hirdetést: FIATALT BETANÍTOK.
FICANKA hölgy is jelentkezik, tetszik neked. Beugrasz randi előtt a FIGAROhoz, és elviszed a FIDELIOra. FIGYELMES vagy, és FINCSI (popsi, nyelv, maca) szexben lesz részed egy FINOM ( pasi, nyelv, fan, farok, makk) csatában.
Később rájössz, hogy Ő nem FIONA, csak te vagy Shrek. Kigyúl a FIREBALL egy fertőzés miatt, és már nem FIREFIGHTER hanem FIREMA!-EN kell.
A fitymád majd lerohad a helyéről, de a doki csak azt röffenti neked: FIZESSNEKEM. FIZETEK! majd magadban hozzáteszed: FIZETEK, HA SZOPHATOK.
A kábszertől FLASHekben lebegsz, és a farkad a kezelésektől FLEXIBILIS lesz. Bár ha nagyon kinyújtod, már nem csattan vissza:)
FLOODra (töltés) van szükséged ismét. Rossz tanácsot követve FLUORIDdal is bekened a makkod. Három napig fetrengsz utána. FOGALMAM SINCS, hogy segíthetnék Neked, ha olyan agyatlan vagy, mint egy FŐTTKRUMPLI, és nem bírtad megjegyezni, hogy azt a krémet a FOGORVOS ajánlotta.
FORGOTTEN egy pasi vagy... FOTOSok kellenének, és mutogatni kellene Téged, mint a FORRÓtéboly díszpintyét.
Elhatározod, hogy FRANCIA-TANÁRNŐHÖZ mész, hogy FRANCIA NYELVLECKÉKET vegyél, habár addig a FRANCIAról csak a 69 jutott addig eszedbe. De levadász egy FREEHUNTER így a nyelvtanulásban csak a Voulez-vous couché avec moi? mondatig jutsz. Azt is brekegve mondod, mint egy FROG. (béka)
FRUZSI, FRUZSOKA, FRUZSIKA lesz az új nő, igaz sok pénzért:)
Titokban FUJIval fotóz, így ez még több pénzedbe kerül.
A FULLÁNK a gatyádban épp miniszálka üzemmódba vált, mikor a Széchenyiben, FÜRDŐGATYÁban ülve egy FURAPASItól kapsz egy FULLKARBANTARTÁST.
Kicsit FŰRÉSZes az élmény, (borostás a csóka) de a FÜRGENYELV jó szólót játszik a FURULYÁDon.
A homo élmény így tér vissza FŰSZERként az életedbe, különös FUSION élmény férfit is magadra engedni megint.
Esténként FÜRGEUJJAKat játszol (még nincs, pedig jó név), és már vállalod, hogy se FEDDHETETLEN, se FEDEZHETETLEN nem vagy. (szintén nincs, pedig csajnak...khm... kihívó, nem?)
Az élet színjáték, és már nincs benne FAILURE. (hiba).
Mondja ezt nektek is, egy FAPINA.:)
Csók annak, aki kér szépen.
Sorszám : itt.
Van, aki beszáll egy vitába, pedig - talán - jobban tenné, ha hallgatna.
Nem ítélem el. Néha sejtem, miért teszi.
Van, aki véleményt mond másról, anélkül, hogy saját maga értékeivel és hibáival tisztában lenne; vagy azokat is ugyanolyan erővel ki merné mondani.
Nem ítélem el. Átgondolom, mit tennék a helyében, és sokszor - ha részleteiben is - igazat adok neki.
Van, aki hazudik, pofátlanul és sokszor.
Nem ítélem el. De tudni akarom az okát.
Van, aki nőként ír, pedig férfi. Van, aki egyik nap hetero, majd biszex; van, aki egyik nap fiatal fruska, majd idősebb hölgy. Van, aki pasiként vagy traviként sérteget másokat, nyilvános cseten is. Van, aki fair viselkedést követel, ám saját maga más úton jár.
Nem ítélem el. De igazán érdekelne, miért tart ott, ahol tart.
Van, aki úgy gondolja, egy és csakis egy igazság létezik, az, ami az övé. Pedig nem az igazságot mondja, csak a véleményét.
Nem ítélem el, csak megvannak a korlátai. Majd a korral változik. Talán.
Van, aki ígér, és mégsem tartja be. Van, aki nem ígér semmit, csak meglep dolgokkal.
Egyiket sem szeretem, de ...
Ehm, jól mondod ;) : nem ítélem el. Tudás nélkül (ok tudása nélkül) nincs jogalapom hozzá.
Ám végtelenül elszomorít, ha nem valós emberi értékek alapján, hanem egyéb mindenféle "benyomás" alapján mások egymás felett pálcát törnek: ítélkeznek. Részigazságokat elemeznek, ferde fényben, torz tükörben nézve, végletekben "érezve".
Miért nem gondolkozik soha senki a másik fejével IS? sokkal könnyebb lenne megérteni, kezelni a helyzeteket.
Nemrég írtam egy ismerősömnek: ha az üzleti életben felelősséggel beszél és tesz dolgokat, akkor tegyen ugyanúgy a magánéletében is. Ne dumáljon gondolkodás nélkül. Mert a felnőttsége nem ott kezdődik, hogy elmúlt 18.
De addig is: tessék már elgondolkodni, hol vagyunk? Miért vagyunk itt? MIÉRT. Nem, nem a szex részét firtatom. Hanem a másik okot, okokat...
Lerágott csont már? rendben. Értettem.
Ennyi volt.
Jobb lett volna hallgatnom, tudom.
Miért érzem úgy, hogy nem vagyok már jó helyen...
"Nessun'maggior' dolore,
che ricordarsi del tempo felice
nella miseria"
Ne olvasd, ha viccesre vágysz, mert ezt most nem az.
Mikor el kellett mondanom az akkor négyéves fiamnak, hogy a megelőlegezett imádattal várt húga talán egy hetet sem marad velünk, (hogy mondasz el ilyen dolgot egy négyéves kiskölyöknek?!), ültem az ágyam szélén és magamban fogalmazgattam, mit és hogy mondjak majd. Végigvettem pár variációt, hogy ha ezt mondom, akkor Ő majd mit kérdez, arra mit válaszolok...
Az addigi sok-sok csillagom mellé (anyám, apám, barátom, tanárom) így született újra "csillagként" az égen a Csipis nagyink, majd a dédi, s igen, a húga is... És azóta is telnek az évek, a csillagok kapnak új társakat.
A nagyfiammal sokáig megkerestük esténként a húga csillagát és a Csipis nagyi csillagot.
Egy lassú ceremónia volt ez: integettünk és kértük, hogy vigyázzon ránk, továbbra is.
Nem tudom, hogy jó-e, hogy a középső és kicsi nem tudják mindezt.
Annyi mindenben tudom (vagy gondolom úgy, hogy tudom) a helyes utat egy gyerek lelkében, ez mégis olyan se jó- se rossz út téma.
Mesélte egy közel 40 éves ismerősöm, hogy a szülei minden hétvégén kimentek a bátyja sírjához. Aki meghalt, mielőtt Ő megszületett, és csupán két napot élt. Azt mondta: nyomasztja és nem is érti, nem ért vele egyet, gyerekkorában félt is velük menni.
Így most a gyerekeimre bízom majd a döntést:) Kimegyünk együtt. A nagy tudja, hova megyünk. Ha a kicsik kérdeznek, megvárom, mit válaszol a nagy. És akkor majd ráérzek, talán, hogy mi a helyes út.
Nem akarom a saját emlékeimet rájuk terhelni. Sok mindent felajánlottam anno az égieknek, cserébe egyikük-másikuk maradásáért. Nem én kellettem, mégsem, hanem ők...
Tisztelem a halottaimat, de csak nagyon ritkán megyek temetőbe.
Amikor mégis kimegyek, mindig arra emlékezem, amiken nevettünk. A viháncolós, önfeledt pillanatokra. És végig mosolygok.
A pótmamim mindig azt mondta: nem halálában kell valakit megbecsülni és nem a sírját kell ápolni, hanem amíg él, addig kell szeretni, megtenni mindent: vele nevetni, vele sírni, és vele lenni.
Én is úgy gondolom: aki meghalt, annak már "mindegy". Csak nekünk nem.
Egy egész Göncöl szekérnyi csillag vigyáz már ránk...
Bízom benne, hogy az a kb. tíz, aki lent van még, utánam jön fel:)
[html][/html]
*Írd meg az életed, írd meg a mai napod! *
Oké, legyen. Mai napom a temetőben telt. Jó sokat nevettem, nagyon jó volt. Igen, jól olvasod. Nevettem.
Majd megírom ezt bővebben, max. nem olvasod el:)
Délután kergettem egy könyvet, ez sok órámba került, és naná, közben a hétvégi vásárlás is befigyelt. :/
Kinyomtam egy rakat telefont, de volt, akit felvettem. Igazán megérte.
Uncsi nap volt? Nem:)
*Volt ma szex?*
Nem, nem volt. Vettem ugyan répát, meg uborkát is :D
*Jó volt?*
Mondom: nem volt.
*Mi volt a jó benne és mi hiányzott? *
Effektív a szex hiányzott, bár kaptam egy jelképes kemény, forró faszt ( na, csak leírtam, bár gondolkodom, hogy kitörlöm ), a lábam közé. Meg jó pár khm... ajánlatot.
*Mi húzott fel a legjobban ma?*
A temetőben fergeteg forgatag vezetők voltak. Nem marad mindenki olyan nyugodt, mint én:) Van, aki simán ordítozva küld el egy kb. ötvenéves nőt, aki a szerencsétlen férjét irányítja, hogy végre le tudjon parkolni. Az ordibálós pontos útirányt adott, családfát és annak foglalkozását is felemlegetve... Mindeközben jött egy temetési menet...
Nem volt jó érzés, nekem. SEM.
*S minek örültél?*
Egy telefonhívásnak.
*Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban?*
Megnéztem hanyan néztek meg. Ezer feletti szám lett. Ilyen se volt még sose... Brrr.
És kaptam egy félig-meddig bocsánatkérő levelet. Csók érte.
*Hát a külvilágban mi történt?*
Azt nem láttam:)
*Inkább a főnököddel vagy inkább a szomszédoddal feküdnél le?*
*Vagy egyikkel sem?*
A főnököm húsz éve főnököm. Szerinted?!
A szomszédom? aham... az egyik 82 éves, vagy 72 éves, de ezen a szinten ez már nem számít, azt hiszem... Még az utcában sem lakik lefekvős férfi.
Nem, a postást sem kérem.
A vízórást sem...
Momentán máson gondolkodom. Egy péntek délutánon.
*örömpolgárként te is indíthatsz blogot az extrák oldalon!*
Tudom, vettem észre:) csak ráragad az ember a cuccra, mint légy a papírra...
Aztán csak ír és ír, meg kommentel. Ahelyett, hogy írná az új könyvét, amit kunyiznak rajta.
Vagy szexelne.
Egy forró, lüktető...
szóltál?
:D
Ez a szám...hmmm...
[html][/html]
Én is szeretlek :D
Egy rab megszökik a börtönből, ahol 15 évig volt fogvatartva. Nemsokára talál egy házat, ahová be is tör. Egy fiatal párt talál ott az ágyban.
Kiszedi a fickót az ágyból, és a székhez kötözi, a nőt pedig az ágyhoz, és ahogy kötözés közben fölé hajol, megcsókolja a nyakát, azután felkel, és elmegy a fürdőszobába. Amíg ott tartózkodik, a férj azt mondja a feleségének:
- Ez a fickó egy rab, láthatod a ruháján. Valószínűleg egy csomó időt töltött a börtönben, és évek óta nem látott nőt. Ha szexelni akar, ne állj ellen, ne panaszkodj, csak tegyed, amit mond neked, elégítsd ki. Az az ember veszélyes, ha bedühödik, megölhet bennünket. Légy erős, szeretlek!
A feleség erre azt mondja:
- Örülök, hogy így gondolod. Biztos, hogy nem látott nőt évek óta, de ő nem a nyakamat csókolta meg az előbb. Azt suttogta a fülembe, hogy nagyon vonzónak talál téged, és azt kérdezte, hogy tartunk- e vazelint a fürdőszobában.
Légy erős drágám!
Én is szeretlek...
Adatlapot váltottam, és megint átmentem figyelő szőrös pókba ;)
Jönnek a jelölések, privik és a levelek is.
Íme az egyik!
Mosolyogtam végig...
Aki ismer, az nagyon is tudja, hogy miért:)
X.Y. írta (2011-10-25 10:51:53):
> Szia Kedves Dinus!
>
> Először is ne haragudj, hogy írok és ne vedd személyes sértésnek. Ezt azért bocsájtom előre, mert eddig jószerével csak jó ideje magányos (persze a stílusuk miatt..de ezt úgysem ismernék be) és emiatt igen-igen frusztrált és merev, szerintük (!) logikus, terminátorosan kemény feltételek szerint kereső Hölgyet olastam itt, akik ebben a stílusban akarnak pasit/szeretőt, stb. találni..
> Nos, csak halkan megsúgnám, hogy lehet ezt a taktikát is választani, ám mivel én már régebben is voltam itt és mosolyogva látom, hogy ezek a -önmaguk szerint tök nyerő- Hölgyek közül igen sokan már évek óta (!) itt bénáznak sikertelenül.. nos én elgondolkoznék eme "vaslady" taktika helyességét illetően.. Először is.. Te egy olyan pasit követelsz a sorstól, akik -nagy eséllyel- nem Téged keresnek. Nézd meg az adatlapodat. Száraz. Felsorolós. Rideg és semmi csábító, vagy kedves nincs benne. Csak az egód kimutatása..ami köszi, de nem kell egy olyan "ízig-vérig tökös csávó"-nak, aki megismerkedhet egy olyan korodbeli Nővel is, aki életszerűen gondolkozik. Az adatlapod szerint ridegül kizárod azokat a pasikat, akiknek (mondjuk nekem nincs hálistennek) van egy kis pocakja.. Nos, a fotóid alapján azért Te sem panaszkodhatsz pocakilag már ne is haragudj. Miből gondolod, hogy egy ilyen -az adatlapod követelményeinek megfelelő- bronz bőrű, kockás hasú, fekete szemű és hajú déli macsó éppen miattad ugrik majd le a Grand-Canyonba..??? Hiszen megkaphat akármikor egy Nálad fiatalabb, szebb, nádszálderekú, formás csípőjű, gyönyörű arcú és bombatestű Nőt is.. aki nem támaszt ilyen gestapós feltételeket a leendő partnerével szemben. Szerinted az adatlapod hány pasira szűkíti a kört itt Magyarországon? És ellenben TE mit vonultatsz fel a pasinak? Egót. Egy átlagos, erősen telt és nem is nagyon formás alkatot. (már ne is haragudj..) Az adatlapod alapján egy kiábrándult, másokkal szemben irreális követelményeket támasztó..tényleg "morc banya" benyomását kelti.. Maximum egy csöppnyi fanyar humorérzék az, ami esetleg megfoghat egy pasit az adatlapodban.. ennyi. A pasiknak más is kell. Pláne azoknak a pasiknak, akiket Te a célcsoportodul jelöltél meg.. Szerintem Te még sokáig itt leszel ezzel az egóval és adatlappal Kedves. De ha most elküldesz is az anyámba és az egódtól fűtve elküldesz a picsába, hogy ki vagyok én..? Hát elmondhatom, hogy én például egy normálisan gondolkodó és olyasmi alkatú pasi vagyok, amilyet keresel. Csak éppen nem szimpatikus az adatlapod, ezért nem kellenél. Problémás vagy. Merev vagy. Ne haragudj a szavaimért, de még egy jó szopást sem nézek ki belőled, mert az a számodra biztosan gusztustalan és nem méltó Hozzád. Ez jön le az adatlapodból. És semmi más nem.. Egyedül a telt alkatod az ami megfog, de telt alkatú Nőt találok reálisabb értékrenddel és sokkal Nőiesebb kivitelben is (nem vagy nagyon Nőies...pedig a pasik ezt szeretik egy NŐ-ben..ez nagy hiba a Nőknél..!), miért éppen Te kellenél?
>
> ISMÉTLEM: Nem személyeskedő a levelem és nem is az észt szeretném osztani.. csak külső szemszögből nézve próbálok rávilágítani az adatlapod hibáira és az általad megalkotott nem valós énképed alapján támasztott túlzott követelményeidre.
>
> Még sosem írtam ennyit itt senkinek.. de remélem nem értesz félre és nem veszed sértésnek a levelemet. Csak próbáltam rávilágítani dolgokra. Bár nem könnyű ezt sértőnek tűnő ám nem annak szánt szavak nélkül leírni. Nem vagyok diplomata, hogy szépítsek. Légy lágyabb. És légy NŐ. Nem olyasmi, hanem NŐ. És ne egy félistent keress, mert az nem fog jönni, hanem egy pasit, aki tudja mi kell Neked az ágyban és agyban is. Ő lesz a félistened. Ha meglátod benne. Ahogyan ő az istennőt látja majd Benned.. HA majd azt mutatod meg Magadból és nem a gügye egót. Ennyi.
>
>
> További sok sikert a kereséshez és remélem változtatsz az adatlapodon.. mert ráfér.
>
>
>
>
> Szia.
>
>
> Y.
:* :* :* válasz ment:
Szia Y.!
Hidd el, nem volt semmi bántó abban, amit írtál.
A mostani (ami egyébként egy napja ilyen csak:)) adatlap alapján valóban ez lesz a reakció rólam.
És ezzel egyet is értek:)
Tehát pontosan emiatt: igazad van.
Szívesen leküldeném Neked, hogy mi volt eddig, és hidd el, gyökeresen megváltozna a véleményed. Ezt csak azért vélem így, mert akár tetszettem az illető úrnak, akár nem, (vagy hölgynek), egyöntetű vélemény azt volt, hogy a fent lévő adatlapok között az enyém mindenképpen dobogós, ha nem a legjobb.
Mert érteni kellett, mert humor volt benne, mert érdemes volt elolvasni, akkor is, ha nem akart tőlem utána semmit. Sokan írtak, csupán amiatt, hogy elmondják, frenetikus, és köszönik, mert nagyon jót nevettek.
Levettem. Sok hónap után. Oka van, mindegy már:)
Nem baj, hogy nem tetszem. Nem baj, hogy rosszul ítélsz meg. Kár, hogy eddig nem láttad mi volt fent, és kár, hogy úgy írtál nekem, hogy nem olvastál bele pl. a blogokba.
De igazán köszönöm, hogy - bár nem szoktál írni itt senkinek ilyen hosszan - vettem az időt és a fáradtságot, és a kedvemért leírtad, amit gondolsz.
Amiben tévedsz, és rosszul olvastad: nem kockás hasút keresek, ahogy eddig sem.
Mindegy, hogy vékony, vagy macis, de a "súlyánál" legyen.
Nincs kockás has elvárás, érted? Lehet egy mackós férfi is, de ha valaki 175 cm-hez 100 kg, akkor az nem ugyanaz, mintha valaki 192 cm-hez 90, igaz?
Te az (kiszedtem innen milyen, mert egyben a neve is, és nem akarom kiblogolni szegényt) nőket keresed, mert azt élvezed. Nekem egy bizonyos típusú férfi jön be:)
Erről szól az egész, semmi többről.
Sok mindenben tévedsz velem kapcsolatban, a nőiességgel, a humorral, a varázzsal kapcsolatban is. De hát szíved joga így érezni:)
Szép napot, Y.kedves, mosolyt fel:)
Ne dühítsd magad ilyen butaságokon, mint egy nemtetsző adatlap.
A Morc banya
:) :) :)
Valamelyik nap, behívott egy ficere:) Majd megállapította, hogy ne haragudjak, bár nagyon csini vagyok, de nem vagyok elég kövér.
Míg levélben kaptam egy másikat, akinem szintén nem-et mondtam: Te hülye szánalmas kurva, ahelyett, hogy örülnél, hogy DAGADT létedre valaki hajlandó megdugni.
Jajistenem...
Egyiküknek sem hiszek:)
Csak ülök és figyelek...
Elemzek és mosolygok.
Csók annak, aki kér:)
d.
